Miért van az, hogy mi nők néha olyan kíméletlenül bántjuk magunkat, mert van rajtunk néhány felesleges kiló, vagy mert megjelent néhány újabb ránc az arcunkon? Hogyan tudunk annyira kegyetlenek lenni magunkkal, hogy képesek vagyunk naponta akár több órát is azzal gyötörni magunkat, hogyan juthattunk idáig? Tele vagyunk negatívnál negatívabb kérdésekkel, hogyan fogunk ezután csábítani, hogyan lehet majd minket szeretni, hogyan tudunk a munkaerő piacon sikeresek maradni, így a fene nagy tökéletesség nélkül?
Már ezerszer hallottuk a nálunk bölcsebbektől, hogy amire fókuszálunk az növekedni fog. Ha a túlsúlyunkra fókuszálunk, akkor a súlyunk, ha a ráncainkra, akkor a ráncaink száma fog növekedni. Biztos, hogy ezt akarjuk?
Aztán felmerül az a kérdés is, hogyha leadnánk 5 kg-ot és eltűnne néhány ráncunk, akkor az életünk teljesen megváltozna-e, és persze olyan irányba, amilyenbe szeretnénk? Ilyenkor azonnali bólogatásba kezdünk, hogy természetesen minden szuper lenne. Aztán, ha egy külső szakavatott személy (pszichológus vagy coach) feltesz néhány keresztkérdést, máris kiderül, hogy bár nagyon marjuk magunkat, de legtöbbször szó sincs arról, hogy elegendő motivációnk lenne a változtatásra.
De akkor mégis mit érdemes tennünk, ha nincs elég kitartásunk diétát követni, rendszeresen sportolni vagy nincs elég pénzünk és merszünk különböző speciális szépészeti beavatkozásokra benevezni, de mégiscsak jó volna újra jól érezni magunkat a bőrünkben? Talán elsőre nem hangzik ütősnek, de eredményességét tekintve nincs is jobb kezdet, mint elkezdeni megszeretni magunkat a hibáinkkal együtt. Hallom, ahogy mondod, "ja, persze és mégis hogyan?". A folyamat bizony lassú lehet és kihívásokkal járhat, de megéri az energia befektetést, mert, ha harmóniában vagyunk magunkkal, akkor az életünk, azaz a kapcsolataink, a karrierünk, az egészségünk és a kinézetünk is ezt tükrözi vissza.
Indulásként egy egyszerű térrendezési intézkedéssel érdemes kezdened. Kérlek, engedd meg magadnak, hogy egy számodra tetszetős virágcsokrot vásárolj magadnak az otthonodba. Én gyakran meglepem magam vörös rózsacsokorral, mert az a kedvencem. Már hazafelé is jól szórakozom a kíváncsi tekintetek miatt, szinte hallom a fejekben átfutó gondolatokat milyen szép csokor, kitől kaphatta? Hazaérve nagy boldogság vázába tenni a csokrot és napokig gyönyörködni a szépségében. Ha lehet, akkor a virágot a konyha vagy étkező területén helyezd el azzal a céllal, hogy elfogadó és türelmes leszel a jövőben magaddal.
Ha bevállalós vagy, akkor tedd a mindennapjaid részévé a következő önszeretethez vezető tippeket is:
1. Hagyj fel önmagad állandó kritizálásával!
2. Dicsérd és ünnepeld magad minden apró sikerért!
3. Ápold és gondozd a tested!
4. Keress támogató, elfogadó baráti kört!
5. Fejleszd magad minden nap! Olvass és tanulj!
6. Bocsáss meg magadnak és másoknak. Biztos vagyok benne, a legjobb tudásod szerint jártál el a múltban, nincs okod büntetni magad.
7. Engedd meg magadnak, hogy alkoss és kreatív legyél! Süss, főzz, fess, táncolj! Lényeg, hogy örömöd leld benne!
Nem mondom, hogy az önszeretetem már az eget veri, de sokat javult az elmúlt években a kitartó gyakorlás révén. Ha nekem sikerült, akkor Neked is sikerülni fog!
Mire vársz? Kezdd el még ma! Önszeretetre fel! Ciao múlt, helló jövő!
Váljon valóra minden álmod!
Juhász Ildikó Kíra
További térelemzéssel kapcsolatos érdekességek a könyvemben, a Ciao múlt, helló jövő!-ben és itt olvashatóak: https://www.juhaszildikokira.hu
